Szeretettel köszöntelek a Irodalom Rajongók közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Csabai Andy
Irodalom Rajongók vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Irodalom Rajongók közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Csabai Andy
Irodalom Rajongók vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Irodalom Rajongók közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Csabai Andy
Irodalom Rajongók vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Irodalom Rajongók közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Csabai Andy
Irodalom Rajongók vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Nikolaus Lenau, (*Lenauheim, 1802.08.13 -†Oberdöbling, 1850.08.22), az "osztrákok Byronjaként", az osztrák Petőfiként szokták emlegetni. 
Apja
sziléziai nemesúr, anyja pedig Pest megye főügyészének a leánya. Teljes
nemesi nevén Nikolaus Niembsch, Edler von Strehlenaunak hívták, a
Torontál megyei Csatádon született és 48 éves korában, ugyanabban a
Bécs melletti döblingi elmegyógyintézetben halt meg, ahol akkor már
Széchenyit is kezelték, aki tíz évvel később szintén ott végezte
életét. Úgy nőtt fel és úgy élt, hogy németül és magyarul egyformán
tudott. Ifjúkorától kezdve németül írta verseit, míg anyjával magyarul
levelezett. Élményvilágának java része magyar tájakhoz és a magyar nép
jellegzetes alakjaihoz kötötte. Az Alföld folyóival, a Tiszával és a
Marossal, a puszták és nádasok kitűnően beleillettek a romantika
egzotikum igényébe. Az alföldi parasztok, a csikósok, vízi emberek, a
bakonyi betyárok érdekességekként népesítették be költészetét.
Visszatérő alakja Miska, a lovon élő magyar paraszti nép jellegzetes
alakja. A magyar népzene dallamai német nyelvű költeményeinek
ritmikájában is jól felismerhetők. Egyébként nem csak személyes
ismeretségben volt Vörösmartyval, később Petőfivel is, de kölcsönös
elismeréssel stílusban és világfelfogásban is hatottak egymásra. Első
verseskötetének megjelenése 1830-ban talán a leghatásosabb megindítója
volt az akkor Európa-szerte elterjedő Magyarország-romantikának.
Arra délre száll a zápor,
dél felé repül a szél,
hol villám cikázik távol,
arra délre vágyom én.
Ott, távol magyar hazámban
áll egy nyájas kis falú,
oldalában erdőárny van,
benn a szellő áldva fú.
Falu végén némaság. Ott
egy kis házikó pihen -
bármi szűk, egész világot
lelne benne föl szívem.
Erdejét elhagyva, sok fa
a kis ház elébe nőtt,
s átfonják bizalmaskodva
a falat, meg a tetőt.
Az ablaknál állva némán
Lilla az erdőbe néz;
pillantása búsan, mélán
zöld lombok közébe vész.
És csak nézi méla szemmel -
s szívén halk búbánat kél -
nézi, mint csörg künn a csermely
s lombot mint röpít a szél.
S míg a víz és szél zúgása
mormol csöndes éneket,
hallik az idő futása
a magányos lány felett.
(Ford.: Babits Mihály)
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Páskándi Géza emlékére ...
Walt Whitman : A "fűszálak" értelme
Arckép: Vajda János költő, publicista
PORTUGÁL SZONETTEK XIII. - XIV.