Ha visszanézek a múltba, és meggondolom, mennyi elprédált idő! Mennyi veszett el tévelygésben, gyarlóságban, semmittevésben, élni nem tudásban; mennyire nem ismertem az értékét, hányszor vitettem szívem, értelmem ellen - a szívem vérzik. Az élet - ajándék! - boldogság, minden perc örök boldogság lehetett volna. Most, hogy életet cserélek, új formában születek újjá. Esküszöm neked, hogy nem veszítem el a reményt, és megőrzöm szellemem és szívem tisztaságát.

A kereskedő felesége reggeli áhítatra indult a templomba. Ahogy kilépett a kapun, megbotlott egy kőben és teljes hosszában elvágódott. Várandós volt, terhességének harmadik hónapjában.

Sikoltására kiszaladtak a cselédek, felemelték az úrnőt, bevitték és lefektették.

– Hívjátok az uramat... – suttogta az asszony, de alig mozdultak a szolgálók, már sietve jött a házigazda is. Leült az ágyra, megsimogatta az asszony lecsüngő kezét.

– Doktort

MAURICE MAETERLINCK

(1862-1949)

A XIX. század második felében az 1848-49 utáni általános kiábrándulás hatott úgy előbb a lírai költészetre, majd az epikus és drámai művekre, hogy létrejött új kifejezésmódként az érthető és érthetetlen között lebegő szimbolizmus. Ezzel párhuzamosan a naturalizmus elleni csömör létrehozta az újromantikát. Ennek az újromantikus törekvésnek többféle irányzata volt. Angliában a preraffaelizmus, a német irodalomban a Jugendstil, Ausztriában és minálunk a szecesszió a formákban ugyan különbözött egymástól, de lényegében ugyanaz az eltávolodás volt a megszokott irodalmi irányoktól.

Ma 104 éve született József Attila.

Ez a nap hazánkban a Költészet Napja.

Ebből az alkalomból köszöntök minden klubtagot az alábbi sorokkal:

József Attila: (Csak az olvassa...)

Csak az olvassa versemet,

ki ismer engem és szeret,

mivel a semmiben hajóz

s hogy mi lesz, tudja, mint a jós,

mert álmaiban megjelent

emberi formában a csend

s szivében néha elidőz

a tigris meg a szelid őz.

1937,máj.-jún.